Mikor jön a Mikulás? Mikulás három titka, avagy miért hoz egy piros ruhás, halhatatlan öregember ajándékot és virgácsot?
Mikor jön a Mikulás? Mikulás három titka, avagy miért hoz egy piros ruhás, halhatatlan öregember ajándékot és virgácsot?
A Mikulás december 6-án érkezik. De miért piros a Mikulás ruhája, miért hoz virgácsot és valóban kommunista találmány a Télapó név? A válaszok megdöbbentőek!

A Mikulás hófehér szakállas, pocakos öregúr, aki fehér prémszegéllyel díszített, piros ruhájában és fekete csizmájában a hét rénszarvas húzta szánján osztogat ajándékot a jó gyerekeknek, és hoz virgácsot a rosszaknak.

Gondoltad volna, hogy ez a fenti kép alig pár évtizede létezik?

Pedig valóban így van. Amíg a Mikulás, azaz Szent Miklósról alkotott vallásos-spirituális alak évszázadok óta az európai kultúra része, addig a róla való képünk az idők folyamán sok változáson ment át.

Ezen változások, “titkok” közül hármat veszünk most sorra, amelyek talán a leggyorsabban váltak természetessé olyannyira, hogy ma már el se tudnánk képzelni másként a Mikulást.

Az Áramlás Gyakorlatával sikeres életet élhetsz
Mikor jön a Mikulás? Mikulás három titka, avagy miért hoz egy piros ruhás, halhatatlan öregember ajándékot és virgácsot?
Mikor jön a Mikulás? Mikulás három titka, avagy miért hoz egy piros ruhás, halhatatlan öregember ajándékot és virgácsot?

Mikulás három titka

Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak (Santa Nicholas), a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja.

A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik.

Első titok: Mikulás eredetileg nem ajándékot hozott a gyerekeknek, hanem lányokat mentett meg a prostitúciótól

Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével.

Amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg.

Myrai Szent Miklós 13. századi ábrázolása. Kép: wikimedia
Myrai Szent Miklós 13. századi ábrázolása. Kép: wikimedia

A jó gyerekek jutalmazása és a rosszak büntetése a germán óvallásból ered

A rémisztő alak Odin germán főisten továbbélése, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett.

A német néphagyomány szerint a gyerekek Odin lovának, Sleipnirnek tettek ki csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, Odin pedig hálából ajándékokat hagyott benne nekik.

Odin a lován, Sleipniren - középkori ábrázolás. Kép: wikimedia
Odin a lován, Sleipniren – középkori ábrázolás. Kép: wikimedia

A lányokat mentő jó püspök

Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és prostitúcióra kényszerülnek.

Miklós myrai püspök, meglehet, angyali sugallatra, elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába.

Mikulás tehát egyszerre egy ősi istenalak és egy valós ember alakjának összeolvadásából született.

Második titok: Télapó nem kommunista

Habár valóban Télapóra akarták cserélni az ateista-materialista őrület megszállottai a Mikulás alakját, a „Télapó” alakjának és különböző kultúrkörök hagyományaiból összegyúrt legendájának mai formája fokozatosan alakult ki a különböző európai népek mitológiáiból.

Végül Moritz von Schwind német festő és meseillusztrátor képzelete nyomán – 1847-ben nyerte el végső formáját, a hosszú, fehér szakállas, csuklyás, köpenyes, testes alakját.

Fagy Apó (Gyed Moroz - Дед Мороз) Viktor Vasnetsov 1885-ös orosz illusztrációján. Kép: wikimedia
Fagy Apó (Gyed Moroz – Дед Мороз) Viktor Vasnetsov 1885-ös orosz illusztrációján. Kép: wikimedia

Szélesebb körben Télapó magyarországi elterjedése az 1950-es évekre tehető. A Szovjet import Télapó (Gyed Moroz), illetve a már korábban is talán létező kifejezés kizárólagossá tétele a Rákosi-korszakban történt meg Magyarországon.

Kicsoda Gyed Moroz?

Gyed Moroz karakterének eredete a kereszténység előttre nyúlik vissza, mint a tél ura az szláv óvallásban. Egyes források szerint a szláv mitológiában Gyed Moroz eredeti neve Morozko (Telecske) vagy Gyed (Nagyapó) volt.

Az ortodox hagyományok hatására Gyed Moroz karaktere átalakult. A 19. század óta Gyed Moroz tulajdonságait és legendáját irodalmi hatások alakították.

Télapó névváltozatai a szláv (befolyás alá került) nyelvekben

  • orosz: Дед Мороз, Gyed Moroz, [dʲɛt mɐˈros]
  • tatár: Кыш Бабай / Kış Babay;
  • belarusz: Дзед Мароз, Dzied Maroz;
  • ukrán: Дід Мороз, Gyid Moroz;
  • lengyel: Dziadek Mróz;
  • szerb: Деда Мраз / Gyeda Mraz;
  • bolgár: Дядо Мраз, Dyado Mraz;
  • szlovén: Dedek Mraz;
  • szlovák: Dedo Mráz;
  • macedón: Дедо Мраз, Gyedo Mraz;
  • horvát: Djed Mraz;

1949-ben még “Mikulás-vásár”-ról írt a kommunista párt lapja, a Szabad Nép, de egy évre rá már Télapóként hivatkoztak rá.

A Télapó név azonban már létezett jóval korábban is, nem „mesterségesen” keletkezett, mai jelentését pedig fokozatosan vette fel, és továbbra is átalakulóban van.

Tél apót, így, különírva már Arany János ismerte és Téli vers című művében le is írta, Mikszáth Kálmán is használta műveiben, 1893-ban Gyulai Pál is, nála még szintén külön írva fordul elő.

Tehát bátran használhatjuk mindkét névformát!

Harmadik titok: Mikulás lila ruhát hordott, de nem a Coca-Cola miatt lett piros a ruházata később

Némileg jártasnak kell lenni a katolikus egyházi szokásokban, vagy legalábbis a magyar nyelvben, hogy tisztában legyünk vele, a püspökök lila ruhát hordanak. Innen ered a püspöklila szavunk is.

Miklós Myrea vallási elöljárójaként tehát nem hordhatott piros ruhát!

Vannak, akik tudni vélik, hogy a Coca-Cola reklámjai miatt lett pirossá a ruházata és fekete a csizmája: a piros-fehér-fekete színek a vállalat fő jellemzői: piros alapon fehér betűk, a palackban fekete itallal.

Csakhogy Mikulást már jóval a cég megalapítása előtt piros ruhában ábrázolták – viszont az is igaz, hogy a Coca-Cola az 1920-as évektől szerepeltette Mikulást a reklámjaiban.

Hogy ki által és mikor alakult ki a szélesen mosolygó, erősen túlsúlyos, joviális Télapó képe, szinte napra pontosa tudjuk: 1931-ben bízta meg a cég a D’Arcy reklámügynökséget egy tökéletes Mikulás-figura megalkotásával, Haddon Sundblom pedig lefestette az azóta világhírűvé vált alakot.

Ez volt a második ábrázolása a Coca-Cola mikulásnak, 1932-ből. Kép: coca-cola
Ez volt a második ábrázolása a Coca-Cola mikulásnak, 1932-ből. Kép: coca-cola

Öszefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy Mikulás napját egyszerre ünnepelheti hívő és ateista, óhitű pogány és a modern fogyasztói társadalom elkötelezett híve egyaránt. Ho-ho-hó!

Dr. Peter T. Sinclair

Források, részben: tarrdaniel.com,wikipedia,coca-colacompany.com

Borítókép: darkmoon1968

Previous articleAz Advent üzenete, lényege és eredete – boldogságteremtés Advent idején
Next articleAz angyali segítségkérés 5 lépése