Mi az a pegazus, mit kell tudni az égi lovakról? A pegazusok rövid természetrajza
Mi az a pegazus, mit kell tudni az égi lovakról? A pegazusok rövid természetrajza
Oszd meg a tudást másokkal is

Mind a Pegazus, mind a pegazusok éppen olyan létezők, mint az angyalok – és a feladatuk is rendkívül hasonló. A legfőbb különbség az, hogy az angyalok értelmes égi lények, míg a pegazusok, nos, égi lovak.

Természetesen nincs arról szó, hogy égi mezőkön legelésznének szellemlovak!

Az ilyen naiv, gyermeki elképzelések messze állnak a valóságtól. A pegazusok, akár az angyalok, elsődlegesen energialények.

Ráadásul még fel is használhatod a saját fejlődésed segítésére. Itt az ideje tehát jobban megismerni a pegazusokat!

Mi az a pegazus? Van több is belőle?

Pegazus, Pégaszosz egy önálló, halhatatlan lény és egyben az égi lovak névadója. A pegazusok a mennyei szolgálattevő energialények egyik jellegzetes típusa.

Lehet, furán hangzik a “pegazusok” kifejezés, ám ez nem modern csinálmány. Már az ókori görögök is pegazusoknak nevezték például a Héra kocsiját húzó égi lovakat, amelyek neve nem maradt fent.

Éppen ezen ősiségre építve döntöttem úgy, hogy az égi lovak lélekfaját, csillagnemzetségét pegazusnak nevezem – ide tartozik az összes nevesített és névtelen égi ló.

Mi az a pegazus, mit kell tudni az égi lovakról? A pegazusok rövid természetrajza
Mi az a pegazus, mit kell tudni az égi lovakról? A pegazusok rövid természetrajza

Minden égi ló szárnyas?

A szárny éppen úgy szimbólum, mint az angyalok vagy az ókori istenek esetében – azt jelképezi, hogy a mennyei szférához tartoznak.

Viszont vannak olyan pegazusok, amelyek rendelkeznek “szárnyakkal”, olyan energetikai jellegzetességgel, amit látó szemmel szárnynak érzékel az emberi agy.

Sleipnir, Ódin lova például szárny nélküli pegazus, viszont nyolc lába van, ahogy a valkűrök lovai sem feltétlenül bírnak szárnnyal.

Ódin Atya Sleipnir hátán. Tjängvide-i kő, viking kor. Kép forrása
Ódin Atya Sleipnir hátán. Tjängvide-i kő, viking kor. Kép forrása

Mi volt a Pégaszosz, azaz a Pegazus?

Pegazus görögösen Πήγασος (Pégaszosz) egy halhatatlan, szárnyas ló a görög mitológiában, Poszeidón és Medúsza gyermeke.

Amikor Perszeusz lefejezte Medúszát, akkor ugrott ki a nyakából. Athéné egy arany kötőféket (zablát) adott Bellerophontésznak, hogy azzal szelídítse meg a lovat.

John Singer Sargent: Perszeusz Pegazus hátán levágja Medúszát. Kép forrása
John Singer Sargent: Perszeusz Pegazus hátán levágja Medúszát. Kép forrása

A Pegazus nevének eredete

Hésziodosz a népi etimológia és a forrásfakasztó mítosz miatt úgy tartotta, hogy az égi ló neve a “forrást” jelentő πηγή (pégé)  szóból ered. “Ókeánosz forrásaiból született”.

(Kerényi Károly: Görög hősök, 1959)

Pégaszosz neve eredetére több elképzelés is létezik. A legvalószínűbb, hogy az “előtör, előugrik” jelentésű πηγάζω (pégadzó) szóból ered, legalábbis a népi etimológia szerint.

Pégazus alakja megelőzi a hellén kultúrát, és közel-keleti származású, így legvalószínűbb, hogy  a lúviai (hettita) pihassas “villámlás” szóból ered. Ez fennmaradt Pegazusnak abban a szerepében is, hogy a villámokat szállította Zeusznak.

A Pegazus születése

A klasszikus népi etimológia alapján a görög mitográfusok Ókeánosz forrásai (pégai) után “nevezték el” Pégaszosznak.

Miután megszületett Medúsza véréből, a halhatatlan istenek hátasának nevelték, majd Zeusz palotájában élt, akinek a mennydörgést és a villámokat szállította. Ez még inkább megerősíti a hettita-lúviai eredetet, ám később már Éosz lovává vált a görög világképben, és a csillagok közé emelték, mint mennyei lovat.

A Pegazus csillagkép és csillagai. Kép forrása
A Pegazus csillagkép és csillagai. Kép forrása

A Pegazust betörik és harci mén lesz belőle

Bellerophón és Khiméra küzdelmét több forrás is megörökíti:  Hes. Theog. 325; Apollod. ii. 3. § 2.

“[Jobates] megbízta  Bellerophont, hogy  ölje  meg  Chimaerát. E  szörnyeteg  elül  oroszlán,  közepén  kecske,  hátul  sárkány  volt, szájából lángokat szórt, roppant erővel és gyorsasággal birt s Lykia tájait pusztította. Emberi erő nem volt képes vele birni s Jobates bizonyosnak vélte, hogy Bellerophon el fog veszni e harczban.

De  az  ifjút  Athene  istennő  védelmezte.  Segítségével  elfogta  Medusa  szülöttét,  a Pegasos szárnyas lovat, midőn a pirenei forrásból ivott s hasznára idomította, megtanulván Athenetől a zabola kezelését.

A Pegasoson ülve megtámadta a Chimærát  s  fölötte  lebegve,felülről halálra sebezte lándzsájával.”

Csiky Gergely: Görög-Római Mythologia, Franklin Társulat, 1911.

P29.3 Khiméra, Bellerophón és Pégaszosz. I.e. 560 – 550. Kép forrása
P29.3 Khiméra, Bellerophón és Pégaszosz. I.e. 560 – 550. Kép forrása

További bizonyíték szól a közel-keleti/kis-ázsiai származás mellett, hogy az “Istenfiú harca a Szörnnyel” sumer eredetű alapmítosz: Bellerophón őse Ninurta néven ismert volt már az első mükénei ősgörögök érkezése előtt.

Bellerophón és Pégaszosz = Hercules és Pegasus = Szent György és hátasa

Az addig vad Pégaszosz a betörését követően hű segítőtársává vált Bellerophónnak Khimaira elpusztításában és az amazónok elleni harcban, ugyanis a vadállat tüze és az amazónok nyilai nem értek olyan magasra, mint a Pégaszosz, ellenben az égből támadó Bellerophónnak könnyű célpontot jelentettek.

Bellerophón halála után Pégaszosz az Olimposzon lakott és az istenek segítőtársa volt. Pégaszosz patanyomában fakadt a Helikon-hegységben a Hippokréné-forrás (a név szó szerint lóforrás-t jelent), amelynek a vize a költői ihletet biztosította.

Bellerophón és Khimaira harca. Mozaikpadló, i.e. 432-348, Olynthus. Kép forrása
Bellerophón és Khimaira harca. Mozaikpadló, i.e. 432-348, Olynthus. Kép forrása

Bellerophón alakja már Hellász idején egybeolvadt Héraklészéval, aki Hercules néven vált örök alakjává az európai kultúrkörnek. Külön figyelemreméltó, hogy Bellerophón és a Khimaira (a nevéből ered a kiméra kifejezés) harca a kereszténységben, mint Szent György és a Sárkány harca maradt fent.

Szent György és a Sárkány harca. Kép forrása
Szent György és a Sárkány harca. Kép forrása

Azonban Bellerophón és Khimaira küzdelme is sokkal régebbi forrásból ered, konkrétan Mezopotámiából vették át a görögök.

Ott a hős neve eleinte Ninurta volt, és az Anzu madárral küzdött meg. Később Enlil vette át ezt a szerepet egy rövid időre, utána pedig Marduk következett, aki már Tiámattal harcolt. Utána Kánaánban már Baál a harcos, majd szerepét Jah(ve) veszi át, és utána Mihály az, aki a Vörös sárkánnyal küzd.

Ninurta harca Anzu madárral. Kép forrása
Ninurta harca Anzu madárral. Kép forrása

Pégaszosz, pegazus a görög és római mítoszokban

Lássuk most, mit írtak az antik szerzők!

Pégaszosz – Pegazus születése

“Így amikor Perszeusz a szerencsétlent lenyakazta,
véréből hős Khrűszaór meg a Pégaszosz ugrott
rögtön elő; az arany kardot forgatta az ifjú,
míg nevet Ókeanosz forrásai adtak a lónak.
Ez meg szárnyra kapott s elhagyta a földet, a nyájak
tápláló anyját, fent Zeusz házába fogadta,
s ő hordozza a mennydörgést, villámot azóta.”

Hésziodosz: Istenek születése (Theogónia); fordító: Trencsényi-Waldapfel Imre

“Bellerophontész felült szárnyas lovára, a Pégaszoszra, amelyet Medúsza szült Poszeidónnak, a magasba emelkedett, és nyilával megölte a khimairát.”

Apollodórosz: Mitológia; fordító: Horváth Judit

“Az arató [Perszeusz], aki az ő [Medúsza] fájdalmával idézte elő a ló [Pégaszosz] születését… [ami] a [Medúsza] nyakából ugrott elő.”

Lükophrón: Alexandra; fordító: Aureion

“Pégaszosz, egy szárnyas ló, amely a Gorgon Medúsza nyakából ugrott elő, amikor levágták a fejét”

Sztrabón:  Geógraphika, 8.6.20.; fordító: Aureion.

“Ő meg a pajzsának szemlélte csak érctüköréből
mit balján hordott, a Medusa iszonyteli arcát;
s míg amaz álomban nyugodott, s szunnyadtak a kígyók,
vágta fejét le nyakáról, és gyors szárnyon iramló
Pegasus és testvére születtek nyomban a vérből.
Hosszú röptének sok nemhazudott veszedelmét
sorra sorolja: milyen föld s víz illant el alatta,
s csattogató két szárnya milyen csillagba csapódott.”

“nem költött az a hír, hisz a forrást Pegasus adta,
tőle ered”

Publius Ovidius Naso: Átváltozások (Metamorphoses); fordító: Devecseri Gábor.

Pégaszosz – Pegazus antik ábrázolásai

Számos antik képi ábrázolás maradt fent pegazusról, amint megszületik Medúsza véréből vagy éppen amint Bellerophónt hordozza a házán.

Ezek közül osztok meg néhányat.

(Képek forrása)

Antik források Pégaszosz – Pegazus kapcsán

Görög

  • Hésziodosz, Theogónia – i.e. 8-7. sz.
  • Hésziodosz, Női töredékek katalógusa – i.e. 8-7. sz.
  • Pindarosz, Ódák – i.e. 5. sz.
  • Platón, Kritiász – i.e. 4. sz.
  • Platón, Phédrosz – i.e. 4. sz.
  • Lükophrón, Alexandra – i.e. 3. sz.
  • Aratosz, Phénomena – i.e. 3. sz.
  • Sztrabón, Geógraphika – i.e. 1.sz. – i.sz. 1. sz.
  • Apollodórosz, A Könyvtár – i.sz. 2. sz.
  • Pauszaniasz, Görögország leírása – i.sz. 2. sz.
  • Antóninosz Liberalisz, Metamorphoses – i.sz. 2. sz.
  • Oppian, Künegetika – i.sz. 3. sz.
  • Kallisztratosz, Leírások – i.sz. 4. sz.
  • Nonnoso, Dionüsziaka – i.sz. 5. sz.

Római

  • Hyginus, Fabulae – i.sz. 2. sz.
  • Hyginus, Astronomica – i.sz. 2. sz.
  • Ovidius, Metamorphoses – i.e. 1.sz. – i.sz. 1. sz.
  • Ovidius, Fasti – i.e. 1.sz. – i.sz. 1. sz.
  • Propertius, Elegies – i.e. 1.sz.
  • Apuleius, The Golden Ass – i.sz. 2. sz.

Oszd meg a tudást másokkal is
Previous articleLehet, hogy te is sámán vagy? Egy sámánasszony tíz ismertetőjegyet sorolt fel
Next articleAngyali energiákkal töltődés és pegazus energiák használata