Stonehenge eredete, célja és titkai. Miért építették Stonehenge-et és a többi kőkört?
Stonehenge eredete, célja és titkai. Miért építették Stonehenge-et és a többi kőkört?
Stonehenge talán a legismertebb kőkorszaki, szakrális építmény Európában. Számos titkot őriz, és csak kevesen vannak, akik igazán értik és tudják, miért épült.

Stonehenge Nagy-Britannia egyik legjelentősebb őskori műemléke. A ma látható kőkör az utolsó szakasz, amely körülbelül 3500 évvel ezelőtt fejeződött be.

Az bizonyos, hogy olyan mágikus, szent kisugárzással bír, amely évezredek óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját. Vannak, akik druidák templomának, mások ősi űrhajósok építményének tartják, sőt olyanok is akadnak, akik szerint Stonehenge modern hamisítvány.

A szkeptikusabb szobatudósok csillagászati tájolónak hiszik, a modern neopogányok sokasága meg mindenféle exoterikus elképzelést vegyít valós ezoterikus hagyományokkal.

Az Áramlás Gyakorlatával sikeres életet élhetsz

A hatalmas kövekből épített, romos(nak látszó) építmény eredetéről, céljáról, szerepéről számtalan teória született már, de még mindig nyitott a legelső kérdés: miért építették?

Cikkünkben erre igyekszünk választ adni.

Hogyan és mikor épült Stonehenge?

A ma álló kőkör-komplexum egy 3500 évvel ezelőtt befejeződött, négy szakaszból álló építkezés utolsó fázisa végén született meg.

Tényleg wales-i kövekből készült a Stonehenge?

A Stonehenge nagy állókövei helyi homokkőből készültek, de a kisebbek, az úgynevezett “kék kövek” egy dél-walesi kőbányából származnak, mintegy 225 km-re északnyugatra.

Amint felhagyunk a modern előítéletekkel, amelyek szerint a neolitikus emberek a Stonehenge építésének leghatékonyabb módját keresték volna, már nem is tűnnek olyan zavarba ejtőnek az olyan kérdések, mint például az, hogy miért hozták a kék köveket olyan messziről – a dél-walesi Preseli Hillsből, a mai Pembrokeshire Coast Nemzeti Parkból az emlékmű építési helyére.

Az emlékmű honlapja szerint a Stonehenge négy szakaszban épült:  

Stonehenge építésének első szakasza

A kőkör-komplexum első változata egy nagy földmű vagy Henge volt, amely egy árokból, padból és az Aubrey-lyukakból állt, és valószínűleg i. e. 3100 körül épült.

Az Aubrey-gödrök a krétában lévő kerek, körülbelül egy méter széles és mély gödrök, amelyeknek meredek oldaluk és lapos aljuk van.

Körülbelül 86,6 méter (284 láb) átmérőjű kört alkotnak.

Az ásatások során a krétatöltés egy részében elhamvasztott emberi csontokat találtak, de a lyukakat valószínűleg nem sírként, hanem egy vallási szertartás részeként készítették.

Ezt az első szakaszt követően a Stonehenge-et elhagyták, és több mint 1000 évig érintetlenül hagyták.

Stonehenge építésének második szakasza

A kőkör-komplexum második és legdrámaibb szakasza i. e. 2150 körül kezdődött, amikor a délnyugat-walesi Preseli-hegységből mintegy 82 kékkövet szállítottak a helyszínre. Úgy gondolják, hogy a köveket, amelyek közül néhány egyenként négy tonnát nyom, görgőkön és szánkókon vontatták a Milford Haven-i vizekhez, ahol tutajokra rakták őket.

A vízen Wales déli partja mentén, valamint az Avon és a Frome folyókon szállították őket, majd Warminster és Wiltshire közelében ismét a szárazföldön vontatták őket.

Az út utolsó szakasza nagyrészt vízi úton történt, a Wylye folyón Salisburyig, majd a Salisbury Avonon nyugat Amesburyig.

Az út közel 240 mérföldet tett meg, és a helyszínre érve a köveket középen állították fel, hogy egy nem teljes kettős kört alkossanak.

Ugyanebben az időszakban az eredeti bejáratot kiszélesítették, és egy pár sarokkövet állítottak fel. A Stonehenge-et az Avon folyóval összekötő sugárút közelebbi részét a nyári napfelkeltéhez igazítva építették meg.

Stonehenge építésének harmadik szakasza

A Stonehenge harmadik szakaszában, amely körülbelül i. e. 2000 évvel ezelőttre tehető, a kékköveknél nagyobb méretű sarsenkövek (egyfajta homokkő) érkeztek.

Valószínűleg a Marlborough Downsból (40 kilométerre, azaz 25 mérföldre északra Stonehenge-től) hozták őket.

A kőkör-komplexumba szállított legnagyobb sarsen-kövek tömege 50 tonna, és a szállítás vízen nem lett volna lehetséges, ezért feltételezhető, hogy szánok és kötelek segítségével szállították őket.

Számítások szerint 500 emberre lett volna szükség egy kő húzásához, akik bőrköteleket használtak, és további 100 emberre, akik a szán elé tették a görgőket.

Ezeket a köveket egy külső körbe rendezték el, amelyhez egy folytonosan futó, vízszintes támasztékkal ellátott karzatot építettek.

A kör belsejében öt trilithont – két függőleges kőből és egy harmadik, a tetején keresztben elhelyezkedő, karzatként szolgáló kőből álló szerkezetet – helyeztek el patkó alakban, amely ma is látható.

Stonehenge építésének végső szakasza

A negyedik és egyben utolsó szakaszra valamivel Kr. e. 1500 után került sor, amikor a kisebb kékköveket a ma is látható patkó és kör alakban rendezték el.

A kékkövek körének eredeti száma valószínűleg 60 körül lehetett, de ezeket azóta eltávolították vagy feldarabolták. Néhányuk a talajszint alatt csonkként maradt meg.

Tényleg modern hamisítvány a Stonehenge?

Pár éve röppent föl az az összeesküvés-elmélet, hogy Stonehenge csupán egy modernkori hamisítvány. Mindezt arra alapozták, hogy „felfedeztek” pár fekete-fehér képet, amelyeken az látszik, hogy mai emberek emelik Stonehenge köveit a helyükre.

A képek, nos, igaziak. Valóban ez történt. Csak a kontextus nem mindegy.

Ugyanis Stonehenge olyan szinten romossá és életveszélyessé vált, hogy muszáj volt műemlékvédelmi munkálatokat végezni, amelyek 1954-re értek véget.

Stonehenge egy 19. századi rézkarconStonehenge egy korabeli litográfián
Stonehenge 1954-es rekonstrukciójaStonehenge 1954-es rekonstrukciója

Stonehenge egy 19. századi rézkarcon, illetve korabeli litográfián, továbbá az 1954-es rekonstrukciója. Képek forrása: salisburyjournal.co.uk és themodernantiquarian.com

A modern hamisítás konteóját cáfolják azok a 20. századi előtti fotográfiák, rézkarcok, festmények, meg természetesen okiratok, beszámolók, vissza egészen az ókorig.

De honnan ered az az elképesztő ötlet, hogy a kőkör-komplexumot csak pár évtizede emelték? Nos, onnan, hogy valóban zajlottak helyreállítási és konzerválási munkálatok, részben a romok, részben a turisták biztonsága érdekében, egyszersmind a régészek számos kutatást végezhettek a kövek alatti talaj kapcsán.

Elvégre az ott talált néhai növénymaradványok, magvak, pollenek alapján viszonylag pontosan meghatározható, mikor rakták rájuk az állóköveket.

Atkinson és csapata feltárásokat végez 1954-ben. Kép forrása: english-heritage.org.uk
Atkinson és csapata feltárásokat végez 1954-ben. Kép forrása: english-heritage.org.uk

Hol van Stonehenge? Hogy jutok oda? Stonehenge Angliában vagy Skóciában található?

Habár a kőköröket a keltákhoz kapcsolja a néphagyomány, és Nagy-Britannia esetében a keltákról a skótokra asszociálnak az emberek (vagy mert mindkét név S-sel kezdődik), sokan azt hiszik, hogy Stonehenge valahol Skóciában található.

Ez az őskori kőkör emlékmű, temető és régészeti lelőhely azonban a Salisbury-síkságon, Salisburytől mintegy 13 km-re északra, Wiltshire-ben, Angliában található, Amesbury-től 3,5 km-re nyugatra és Shrewton-tól 5,5 km-re keletre. Stonehenge pontos címe: Salisbury SP4 7DE, Egyesült Királyság. Koordinátái: 51.1789 É 1.8262 Ny.

Többféle módon is eljuthatsz ide, de mert őrzött és körbezárt emlékhelyről beszélünk, érdemes a látogatóközponton keresztül próbálkoznod a bejutással.

Hogy néz ki Stonehenge? Mihez tájolták a kőkört?

A kőkör-komplexumot a jelenlegi ismereteink szerint hat szakaszban építették, több mint ezerötszáz évet ívelve át. Már a legelső fázisakor a Naphoz igazították, és valószínűleg a Nap és a Hold megfigyelésére használták.

A külső kőkört, függőleges, 4,0 m magas, 2,1 m széles és kb. 25 tonna súlyú, függőlegesen álló szarsen kövekből álló gyűrű alkotja, amelyben az állóköveket párosával egy-egy vízszintesen fektetett kő koronázza meg.

Stonehenge jelenlegi állapotában, felülnézeti vázlatrajz. Kép forrása: researchgate.net
Stonehenge jelenlegi állapotában, felülnézeti vázlatrajz. Kép forrása: researchgate.net

Stonehenge-et a Nap járásához tájolták

Napkelet felé nézve az északkeleti bejárat egy nagy, most ferdén megdőlt oszlop, az úgynevezett sarokkő fölé mutat. Belül kisebb kékkövek gyűrűje található. Ezek belsejében szabadon álló trilithonok, két vaskosabb függőleges kő, amelyeket egy-egy karzatkő köti össze.

Stonehenge-et a Napfordulóhoz tájolták. Kép forrása: english-heritage.org.uk
Stonehenge-et a Napfordulóhoz tájolták. Kép forrása: english-heritage.org.uk

Stonehenge főbb elemei

A Sarokkő (Heel Stone) 20 láb hosszú (4 láb a föld alatt), körülbelül 8 láb széles és 7 láb vastag (3), ez a kő klasszikus példája a kiemelkedőnek, a földművek bejáratánál áll, és egy vonalban van A Sugárúttal.

Egyesek úgy vélik, hogy a “sarok-kő” egyike annak a négy kőnek, amelyek egykor a henge bejáratánál álltak. Inigo Jones 1620-ban a helyszínen felvázolta a javasolt sarseneket.

Stonehenge 1620-as ábrázolása, a négy bejárati Sarokkővel. Kép forrása: ancient-wisdom.com
Stonehenge 1620-as ábrázolása, a négy bejárati Sarokkővel. Kép forrása: ancient-wisdom.com

Nyílegyenes út az Avon folyóhoz és a Kék Stonehenge-hez

A terület legkülső eleme az “sugárút”, amely a területről 530 méter hosszan, enyhe lejtőn halad lefelé a Stonehenge Bottomba (és az Avon folyóba).

A sugárút két, egymástól kb. 12 m-re lévő padkából áll, belső árkokkal, amelyek a földsánc bejáratánál kezdődnek és az Avon folyóban végződnek. A sugárút Stonehenge-i vége a nyári napforduló napfelkeltéjéhez igazodik, a másik vége pedig az Avon folyó mellett egy másik henge/körnél végződik.

Egy hasonló szertartási útvonal (a “West-Kennet” sugárút) az Avon folyótól a “Szentély” mellett futott el Aveburyig. Útvonalát nagyméretű szarsenkövek jelezték, amelyek között vékony (férfi) és rozettás (női) kövek váltakoztak.

A közelmúltban, 2009-ben derült ki, hogy az “sugárút” másik végén is volt valaha egy henge-kör a végpontján. A kőkori tájnak ezt az újonnan felfedezett részét “Bluestonehenge”-nek, azaz Kék Stonehenge-nek nevezték el, mivel 24-25 “kékkő” menhirből állt, amelyekről jelenleg úgy gondolják, hogy később, az építkezés második szakaszában kerültek Stonehenge-be.

Kik építették Stonehenge-et?

Jogos a kérdés, hogy ekkora ősi emlékművet nem építhetett bárki – eleve a környéken nincs is olyan kőforrás, ahonnan ezek a hatalmas állókövek származhattak. Ráadásul nagyon is úgy tűnik, hogy a kőkör-komplexum eredetileg Walesben épülhetett.

Egy, a Stonehenge-hez gyanúsan hasonló kőkörre utaló nyomokat fedeztek fel Walesben, nagyon közel ahhoz a kőbányához, ahonnan a kék kövek egy része származik. Ezek a hatalmas kövek hosszú éveken át állhattak Walesben, mielőtt kitéphették és Wiltshire-be hurcolták őket, hogy a ma ismert kőkört alkossák.

De mégis, kicsodák?

Stonehenge építői a druidák voltak vagy Merlin?

A néphit szerint Stonehenge-et Merlin, az Artúr-legenda varázslója hozta létre, aki varázslattal szállította a hatalmas köveket Írországból, ahol óriások állították össze őket. Egy másik legenda szerint megszálló dánok állították fel a köveket, egy másik elmélet szerint pedig egy római templom romjai voltak.

Az egyik legnépszerűbb hiedelem szerint Stonehenge-et a druidák építették. A kelták e főpapjai áldozati szertartásokhoz építették. John Aubrey volt az, aki először hozta kapcsolatba a Stonehenge-et a druidákkal. Emellett Dr. William Stukeley is azt állította, hogy a druidák voltak az eredeti építői.

Stonehenge építői helyi, hétköznapi emberek voltak, évezredekkel a druidák előtt

A Salisbury-síkságot már jóval a Stonehenge építése előtt szent területnek tekintették. Már 10 500 évvel ezelőtt három nagy fenyőoszlopot állítottak fel a helyszínen, amelyek egyfajta totemoszlopok voltak.

A vadászat fontos szerepet játszott a területen. A kutatók nagyjából 350 állatcsontot és 12 500 kovakőszerszámot vagy -töredéket tártak fel, mindössze egy mérföldre a Stonehenge-től, a leletek a i.e. 7500 és i.e. 4700 közötti időszakra datálhatók.

A közelben több tucatnyi sírhalmot fedeztek fel, ami arra utal, hogy több száz, ha nem több ezer embert temettek el ott az ókorban. Legalább 17 szentélyt is felfedeztek, némelyikük kör alakú. A közelmúltban egy “halottak házát” fedezték fel szintén a közelben, amely i.e. 3700-3500-ra datálható.

Földönkívüliek építették a Stonehenge-et?

Habár mindig felmerül ősi építmények kapcsán, hogy biztosan földönkívüliek építették azokat, hiszen a modern, városi emberek közül sokan el se tudják képzelni, hogy régi korokban nem a tévé (vagy a facebook) előtt tespedtek az emberek, hanem hatékony módszereket dolgoztak ki az életük könnyebbé tételére, illetve igenis rászánták az időt arra, ami számukra szent volt.

Ez a fajta hozzáállás jellemzően hiányzik azokból, akik már akkor ufót kiáltanak, ha meglátnak két követ egymásra téve.

A valóság azonban az, hogy már több ezer évnyi mérnöki, logisztikai ismeretekkel bírtak az építők, akik ősei i.e. 10000 körül hozták létre az első kőtemplomokat. Mire Stonehenge első ütemébe belekezdtek, már három kontinensen épültek kőkörök, földsáncok, fakörök (ahol az állókövek helyett fák álltak).

Ráadásul a kialakítás sem olyan, amit lézeres irányzékkal hoztak létre, tisztán látszik, hogy a kör kimérése sehol se volt igazán pontos.

A fellelt tárgyi emlékek, sírgödrök, a kövek kialakítása, a bányák ismerete mind azt mutatja, hogy a kőkör-komplexumot és a többi, térségbeli kőkört bizony emberek hozták létre, korabeli szerszámokkal és szállították el korabeli megoldásokkal.

Van Stonehenge térségében más, hasonló ősi kőkör?

Ami szintén kizárja, hogy a kőkör-komplexum modern hamisítvány volna, vagy éppen ősi földönkívüliek építették volna, az az, hogy számos hasonló, pontosan datálható szent kőkör és őskori szakrális építmény található a térségben.

2014-ben végeztek legutóbb egy hatalmas területre kiterjedő vizsgálatot, ami során számos újabb helyszínre bukkantak. Az első eredmények arra utalnak, hogy az ikonikus emlékmű nem egyedül állt, hanem 17 szomszédos szentély kísérte.

A kutatások meglepetései között szerepelnek olyan, akár 60 hatalmas kő vagy oszlop nyomai, amelyek a közeli Durrington Wallsnál korábban azonosított, 1,5 km széles “szuper henge” részét képezték.

Durrington Walls, Stonehenge óriási testvére

Egyre inkább látszik, hogy a térségbeli ősi szakrális építmények mind a közelben kanyargó Avon folyóhoz kapcsolódnak valamiként.

Ráadásul, ahogy a technológia fejlődik, még több eszköz áll a régészek rendelkezésére, hogy feltárják az évezredek óta elfeledett helyeket.

Durrington Walls egyáltalán nem szembetűnő, viszont legalább annyira izgalmas, mint Stonehenge. Kép forrása: researchgate.net
Durrington Walls egyáltalán nem szembetűnő, viszont legalább annyira izgalmas, mint Stonehenge. Kép forrása: researchgate.net

Így fedezték fel, hogy a Durrington Falaknak hívott ősi szent hely körül számos mélyedés, sírgödör található és közel szabályos körvonal mentén. Durrington ráadásul alig pár kilométerre található Stonehengtől.

Az újonnan talált gödrök – eddig 20-at találtak, és valószínűleg még több is van – a kőkör-komplexumtól mintegy két mérföldre, Durrington városának közelében találhatók, és körülbelül 5 méter mélyek.

A gödrök egy közel 2 km átmérőjű ívet alkotnak, amelynek nyugati oldalán egy rés található, mint egy óriási félhold, amely részben körülveszi a Durrington Walls, egy másik “szuperhenge” sánc helyét. Ez egy óriási szemet juttat eszünkbe, amelynek a Durrington Walls, maga is 500 méter átmérőjű, a pupillája.

Durrington Walls (okker kör) önmagában is jelentős méretű körsánc, de az általam zöld színnel jelölt, őskori gödrök alkotta kör egy elképesztő méretű területet fog körbe, ami mellett Stonehenge eltörpül.
Durrington Walls (okker kör) önmagában is jelentős méretű körsánc, de az általam zöld színnel jelölt, őskori gödrök alkotta kör egy elképesztő méretű területet fog körbe, ami mellett Stonehenge eltörpül.

A lyukak gyűrűje meglehetősen egyenletesen nyúlik el a Durrington Walls körtől a középpontban, ami arra utal, hogy a készítők tudatosan, egy alapmintát követve határozták meg a helyüket.

Az egyik oldalon azonban néhány közülük egy olyan hely külső peremét követi, amely körülbelül egy évezreddel megelőzte még Stonehenge-et is. Ez az úgynevezett Larkhill Földsánc (Larkhill Causewayed Enclosure).

Mindez azt sugallja, hogy az említett műemlékek építői sokkal régebbi műemlékeket használtak útmutatóként és viszonyítási pontként – még akkor is, ha ezáltal egy kicsit eltértek a helyes útvonaltól.

Mire használták a Stonehenge-et?

Habár több ezer kőkör, állókő, dolmen és kősor ismert szerte a világon, Írországtól Japánig, Skandináviától Észak-Afrikáig, Stonehenge annyiban mindenképpen különleges, hogy Európa legsűrűbb neolitikus és bronzkori szakrális térségében található, több száz sírhalommal körbevéve.

Mivel az írásbeliség megjelenése előtt felhagytak az emberek a használatával, nem maradt fent érdemi feljegyzés arról, mire is használták. Ugyanakkor számos olyan tárgyi, vallási és asztronómiai tényt ismerünk, amelyek által meg tudjuk mondani, milyen szerepet töltött be.

Pontosabban, milyen szerepeket, mert egyszerre több funkciót is ellátott.

Stonehenge, mint csillagászati kalendárium. Tényleg kőkori naptár volt?

Timothy Darvill professzor, a Bournemouthi Egyetem munkatársa látja bizonyítottnak azt a régi elméletet, amely szerint a kőkör-komplexum egyfajta ősi naptár-rendszer lett volna, hogy pontosan meghatározzák a napfordulók és a napéjegyenlőségek idejét.

Arra a következtetésre jutott, hogy a honlapot a napév alapján hozták létre. Szerinte a honlapot a 365,25 napos napév alapján hozták létre, hogy segítsen az embereknek nyomon követni a napokat, heteket és hónapokat.

A naptár naphoz való igazítása azt jelenti, hogy a napok számolásában elkövetett hibák könnyen észrevehetők lennének, mivel a nap a nyári és a téli napfordulók idején rossz helyen állna.

Szüksége volt-e a földműveseknek Stonehenge-re és más kőkörökre?

Az az elképzelés azonban, hogy az újkőkori földművesek a Stonehenge és a többi sok száz kőkör jelezte csillagászati eseményekhez igazították volna a például a tavaszi szántás vagy az őszi aratás kezdetét, enyhén szólva is megmosolyogtató.

Bárki, akinek egy kis fogalma is van az agráriumról, tudja, hogy a hőmérséklet, a csapadékmennyiség, egyáltalán: maga az időjárás határozza meg, mikor lehet szántani kezdeni. Azt pedig, hogy mikor érett be a búza vagy az alma, meg szintén nem a kalendárium jelzi előre, hanem odamegy az ember és megnézni, aratható-szedhető-e a termés.

Más oka volt tehát annak, hogy évezredeken át megannyi kőkört emeltek.

Stonehenge, mint a holtak búcsúztató helye

Mike Parker Pearson professzor úgy véli, hogy annak idején Stonehenge nem a Nap vagy az őskori istenek temploma volt, hanem e kőkorszaki emberek őseinek szentelt hatalmas emlékmű, amelyet a halottak szellemeinek befogadására építettek. 

A jelenlegi elmélet szerint egy mélyreható társadalmi változás idején jött létre.  Abban az időben, amikor Nagy-Britannia az elszigetelt törzsi területekből egységes megyévé vált. A korábbi elképzelésekkel ellentétben az építésében valószínűleg Nagy-Britannia összes lakosa részt vett.

Stonehenge, mint szakrális hálózat egyik központja

A megalitikus, vagy helyesebb írásmóddal megalithikus szent helyek szerte megtalálhatók az egész világon, bár akadnak régiók, ahol egészen sűrűn váltogatják egymást az állókövek, dolmenek, kőkörök, földsáncok.

Ezek terjedése, építésük időpontja mind jól ismert. A fentebb ismertetett két elmélet azonban nem tud választ adni arra, miért is építették őket ténylegesen.

Főbb megalithikus helyszínek Európában. Kép forrása: eupedia.com
Főbb megalithikus helyszínek Európában. Kép forrása: eupedia.com

A spirituális válasz az, hogy ezek a szent erő, a szakrális energia, az Isteni Jelenlét erősítését szolgáló erőközpontok voltak – akár a későbbi korokban a templomok és szent ligetek.

Voltak helyek, amelyek emellett a holtak lelkének átjutását szolgálták a két világ között; ezek átjárót formázó szent terek. A lélek távozott, hogy aztán visszatérhessen az újraszületés során.

Más helyszínek a lelkek átengedése és az Egy Istennő isteneken keresztüli imádatán túl a szent ünnepek pontos időpontját segítették meghatározni; ezek közé tartozott Stonehenge is.

Minden ilyen megalithikus hely szakrális erőkapcsolatban állt a többivel is, egész kontinenseket lefedő erővonal-hálózaton keresztül hatva át a földet. Sok ilyen helyszín „tűnt el” pusztán amiatt, hogy a későbbi korokban más vallások építették rájuk a saját szent helyeiket, vagy pusztították el őket, hogy az új vallás felé tereljék a népeket.

Stonehenge tehát egyszerre szolgált három célt:

  1. ősi szent hely volt az istenek szolgálatára
  2. a holtak lelkét kísérték át a túlvilágra
  3. szakrális naptár-eszközként határozták meg általa az ünnepnapok pontos időpontját.

Borítókép: Hardo

Az Áramlás Gyakorlatával sikeres életet élhetsz
Previous articleTelihold, beteljesülés és elengedés, Tokhal telihold augusztusban
Next articleTelihold, beteljesülés és elengedés, Aratási Telihold szeptemberben